Beköltöztünk

Majd gyertek csodálni...

Hó

Nem tudom, miért van hatással rám ennyire az időjárás, de amióta leesett a hó, egyszerűen mindent elfelejtek, álmos vagyok, zizzent, stb.
Az elfelejtés már olyan mértékű, hogy teszek két lépést és már nem tudom, miért indultam.
Közben beteg, és mintha a boszorkányság lassan visszatérne: baljós előérzet meg gondolatolvasás, ilyesmi.
És már költöznék, de nagyon, csak ilyen nagyszabásúan még nem csináltam, és lassan rájövök, hogy csak kell dobozolnom, annyi cuccom van bent. Már van helyettem lakó is.
Meg a szilveszter kapcsán rájöttem, hogy bár berzenkedem minden szabálytól, mégis szeretném tudni, hogy mikor mit csinálunk, mit eszünk, iszunk, ki jön és mikor, és legszívesebben nekiállnék vásárolni, amit én gondolok, de ezt nem tehetem, hiszen nem nálunk lesz.
Meg igyekszem nem felvenni a családom "keress új kapcsolatot minél hamarabb" jelzéseit, miközben egy vígjáték-sorozatban látom az előzőt, és nem akarok visszabújni a régi páncélomba, és jólesik "fiús estét" csapni, mert Könyvbagolyra hivatkozva az én lelkem sem fiú sem lány, de már legalább lány is.
Az emberi kapcsolatok mégis bonyolultak és egyediek és ezt igazából nem is bánom.