Aki nem tanul a hibáiból...

vagyis én.
Ma óvodásvigyázós vadasparktúra után még elmentem egy órát vezetni. Szerencsére az oktatónak is vannak a pedálokból. És közben még egy PéterPál köröm is volt, és végig úgy éreztem, hogy a falnak beszélek és röhögnek magukban. És hazajőve is csak a munkahelyi naptárat vittem be a telefonomba. Pedig egészen máshol kellene lennem és mással kéne foglalkoznom, és még most is csak írok.
Hja, még az autóoktatóm is azt mondta, hogy "te egyszerűen olyan ember vagy, aki nem tud élni, ha nem szakítja ketté magát, az emberek meg nem figyelnek egymásra, hogy szóljanak, hogy nem kéne".
De a fentiekből is látszik, nekem mégis szólnak. Csak most fáradt vagyok és fáj mindenem.
És mégis jó...

Nyár van, nyár...

...röpke lepke stb.
a nyári ruháim meg otthon, ezért úgy döntöttem, hogy itthon hálóingben flangálok. Közben kölcsönhatásba kerültem Manka rendrakásával, csak én még a papírdobozokat is nehezen dobom ki - ágyneműtartó. Matrac vissza a fiúkhoz, íróasztal és cipősszekrény a helyén, most hely van, a rend és a bútor még várat magára.
A Radnóti-est a végére sikeresen bedepressziósított, meg a sötét és hideg a Dómban és hogy némi kavar van még a fejemben hogy általában a hét melyik napján tartok a munka miatt. És ennyi. Kis rosszkedv, elmúlik.
Mert közben kiküldték a hivatalos orvosi jelentést, hogy szervileg semmi bajom, keressek fel pszichiátert (ahogy lassan három hónapja javasolta, csak most ugye nem mentem vissza személyesen, csak leadtam a friss leletet), én meg szemberöhögtem a papírt, bár akkor komolyan elgondolkodtam rajta.
"Tényleg jól vagyok, megemeltek az angyalok."

Új jelentés

Rutinvizsga is van :-)