Sunday, December 23, 2007

Thursday, November 29, 2007

Irodai bölcsességek

Ne csodálkozz, hogy sötét van, ha nem kapcsolod fel a villanyt.
Ne csodálkozz, hogy belátnak, ha nem húzod le a redőnyt.

Sunday, November 11, 2007

Pomelo

avagy dolgok, amiknek alapvetően nincs értelmük, rosszak, drágán megfizetsz értük, mégis élsz velük, mert őrült módon mégis jól érzed magad velük.

Monday, October 29, 2007

Szabad(ka)ság

Mert hát végre nem dolgoztam négy napot. De mindenképpen már csütörtök este elkezdődött a szabad élet.
Ugyebár álcserkészafterpartylelkesmódra. Minden jövőbelátásom ellenére az azért nem jutott eszembe, hogy Harkállyal fogok aludni a Kápolnában. A többi kiszámítható volt. Mint ahogy az is, hogy nem fog felébredni, mert némára állította a telefonját az ébresztővel együtt, és Dani három perccel mise előtt robog be kicsit mérgesen. Szabadkán Paffytól bocsánatkérés, meg hogy nem fordul elő máskor (főleg, hogy már nem igazán alszom bent). De így volt mise és hazajövés, indulás előtt két órával bepakolás, hajmosás, tusolás, végső búcsú majd hétfőn jövök stb.
Aztán indulás vonatpótló busszal Röszkéig, majd vissza a sínekre, Vámos: "van bejelenteni valójuk? Á, kifelé még úgysincs." Gyorstalpaló a hogyan csempésszünk vonaton, hány másodpercig tart leszerelni egy lámpát és a ki talál több elgurult csavart tantárgyakkal. Természetesen mi ezt kollektíve nem láttuk, ahogy a kalauz se, aki bejött kezelni a jegyeket.
És persze félrehabkirándulás: burek benyomása "a kocsikban van a vizünk", színház sékszpír vízkeresztye modernül U2 számokkal (one, withorwithoutyou) Paffy a nézőtéren, bár nézőtér a színpadon "a humántudományok megkopaszítanak, nézd csak meg a papokat" szálláson alvóhelynek barikádépítés.
Reggel meleg teát kaptunk, pékségben reggelizés eurokrémes összetekert valami de még meleg és finom és már megint tele vagy, Szabadka körberohanása "itt már jártunk". Nekem a szecesszió kicsit túlzás, a Városháza tornya meg kicsit magasan van, pulzus 250. Dani lentről integet, én mondjuk nem láttam, csak a többiek ordítását hallottam. És kettérepedt templom megtekintése, egy részét szó szerint a Szentlélek tartja. És persze ebéd kb. 800 Ft, iszonyatos adag (legalábbis nekem) meg választék (2féleves, 5 köret, 7 feltét, süti, kenyér, salátát te szedsz annyit és azt amit akarsz). Palics állatkert "vigyük haza a macit (oroszlánt, bölényt, elefántot)".
Tópart, víziszörnykeresés, étteremben rendelés, hamár bementünk wcre, jelen pivo, meg vörösbor és Dani itta meg a legtöbbet. Ennyire alkoholistátlan volt a társaság, mert Zoli pálinkájából ha másfél deci fogyott 12 ember közötti négy külön időpontban történő körbejárásra. Azért lekéstük a buszt, mert nekem már megint wcre kellett menni, díszkiséret bárba Lóri és Imi, Imi ékes szláv nyelven megkérdezte, hogy használhatom-e a toilettet, a fickó mondta, hogy igen, és leült magyarul beszélgetni a vendégekkel. Szállásnál szomszédban templom, harangszó 5-kor, 6-kor, fél 7-kor, háromnegyed hétkor, hétkor. Imi horkol, kicsit Zoli is, de Szilvi még nálam is jobban szenvedett a suhogós hálózsákoktól. Judit éjszaka felébredt és azt hitte Lóri és Zoli helyett cserélt - féregmozgás suhogós hálózsákban. Margó "jogurt"függő lett, Dani cinizmusa átragadt Ágira, nem szeretem a láthatatlan focit, inkább 22-es csapdája, ami azért néhányszor megnyilvánult. Ó és pjeszkovica vacsorára gyomortelítettségig - lepény, hús, zöldséggel meg te pakolod tele (ja hát azért nassoltunk is napközben). Óraállítás, 9 óra(?) alvás.
Reggel mise, szegedi vendégek megemlítése, Dani olvas "ha már vannak vendégek". Buszút Törökkanizsára, a fele csomag nem fért be, mert egy féldisznó már volt a csomagtartóban. Lóriéknál a kutya majd felborult a boldogságtól. Sajtostésztafőzés, szemétkedősuno, kávé aztán szemerkél meg el is kell mosogatni, Zenta ugrott. Séta, bevásárlás Törökkanizsán (ha már a buszjegyrevaló megmaradt), antiszoc utálok mindenkit hangulat (Szilvi örült, hogy végre meglátta a fényt - értsd sötétet - a szememben). Valami nem volt rendben az egésszel, időnként mások is érzékelték. Este Imi elmesélte röpke két órában sör mellett, amit Zentán mondott volna történelmileg. Vacsora, maradék kávé, csoki, sör. Láthatatlanfoci, így én inkább tus, beköltözés Lóri szobájába, ágyára, Coelho Piedra folyó partján ültem és sírtam kéthuzamra (este és reggel) elolvasása "ne olvasd nyúéjdzses", kint esik, teraszon üldégélés Margóval és Aga kutyával (még mindig nem vesz rólam tudomást), a csillagnézés eső miatt elmaradt. Reggeli, hazaút Paffykocsival Szegedig, busz pont indult, itthon pont ebéd, aludni kéne de mindenki itthon.
Holnap munka - uff mintha két hete mentem volna el.

Monday, October 22, 2007

Banán

Ha egy szép sárga banánnak lehúzod a héját, akkor, ha jól megnézed a fehér húsát, láthatod, ahogy szikrázik, mint a frissen esett hó.
Én akkor is jobban szeretem, ha félig rohadt. (Na jó, ha kicsit barnul, mert édesebb.)

Saturday, October 13, 2007

Olvasd, hallgasd, nézd

Mert hát hamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamu.
S bár éghető anyag nincs, azért ez például szikra.

JOSH GROBAN
You Are Loved (Don't Give Up)

Don't give up
It's just the weight of the world
When you're heart's heavy
I...I will lift it for you
Don't give up
Because you want to be heard
If silence keeps you
I...I will break it for you

Everybody wants to be understood
Well I can hear you
Everybody wants to be loved
Don't give up
Because you are loved

Don't give up
It's just the hurt that you hide
When you lost inside
I...I will be there to find you
Don't give up
Because you want to burn bright
If darkness blinds you
I...I will shine to guide you

Everybody wants to be understood
Well I can hear you
Everybody wants to be loved
Don't give up
Because you are loved
You are loved

Don't give up
It's just the weight of the world
Don't give up
Every one is to be heard
You are loved

Sunday, September 30, 2007

Hej regö rejtem

Szóval ott fent valahogy mindig tudják, hogy jó. Akkor is, ha rossz, valahogy valamiért jó.
Félholtan, erdei nimfaként, másvilágban, és mégis mindent előre tudva és látva, és röhögve a szituáción, mégis játszva, mert játszani jó, és mégis...
Ááá, azért jó lett volna énekhang, kár, hogy a zenészvénájúak nagyrésze le volt amortizálva. De táncolni is jóóóóóóó. Meg a tűz az mindig, akkor is rövid ivel. És próbál nem gondolni másik dimenzióba, ahol másokkal másképp történnek dolgok, és mégis...
De most okos, és nem ázik két napig Domestosban, úgyhogy ujjak maradnak, kar és hát meghal. És jó látni embereket, akik fiatalok, és kezelik a kicsiket, és szeretettel foglalkoznak velük meg minden, mert ez olyan anyás-apás dolog. Nekem az információ és itatás is elég jó, meg ráismerni a másik egyfajtaságára meg barátságos másfajtaságára is jó. Igazából még a darazsak is jók, mert hőst csinálnak. Andi rágcsálóirtóvá vált, így macskaságra sem volt szükség, és hogy válik az én szobám "lány" szobává, és mégis az enyém meg az ágy is, úgy tűnik tényleg mindent asszimilálok. És fura rájönni, hogy az elmúlt fél év változása tartós, mert fura, ha reggel megszagolnak, hogy ágy(értsd: egér)szagod van-e neked is, és már nem ütöd le, hogy három méternél bárki ember fia közelebb jön, és mégis...
De észrevenni pillanatokat embereknél, hogy miért szerethet bele valaki (tökmindegy fiú vagy lány az illető), valami furcsa bizonyosság, hogy hát akkor mégis...
És kinyitom Márait, és olyat ír, hogy eljön az idő, hogy a várakozást a cselekedet váltja fel, és mégis...
De nem akartam dalszövegelni, és mégis...

Saturday, September 22, 2007

Öngyilkos csirkeszárnyak: Dalával a medvéket is elbűvölte volna...

1. Gacsos lábú csillagokon harmadrangú vágy
Baby, bőröd illata végzetes hulladékágy
El akarom felejteni, szenvedély gyötör
Halálos kielégülés, csőnadrágos csömör

2. Soha többé szerelem, a nap egy villanás
Kóros remény fenyeget, könnyes találkozás
Hold és Vénusz társalognak örökké, s ez fáj
Vérmohóság megsemmisül, vár a félhomály

Refrén:
Hiányzol hörcsög fenevad, szeretlek, így jó
Őserdőcsók, csokikulcslyuk, sör és civilizáció


(Alkotta a kollektív tudattalan 2007. szeptember 21-22 éjszaka, én csak mint halovány része lejegyeztem. Az ihletért külön köszönet illeti Gáspár Laci dalszövegíróját, aki random szavak kalapba dobására késztetett minket. Nyálasat akartunk írni, de végül lett benne valami mély.)

Wednesday, September 12, 2007

Haiku?

Tőled kaptam elég erőt
ahhoz, hogy
el akarj engedni.