A tegnap margójára

Amikor a buszt elmeséltem anyukámnak, még nem tudtam, hogy a Corában elszakítja a gép a blokkot, majd kifogy a papír, stornozni kell egy joghurtot, az üveg visszaváltást 51 Ft helyett 51 fillérként értelmezni, ezért az EGÉSZ kocsit (nagybevásárlás) ki kell pakolni és újra blokkolni, mert bár nekünk mindegy lett volna, a gépnek nem. Így nem kellett új blokkot nyomtatni, amire a bizalomkártya irodán kávét adtak volna, hiszen teljesen újat kaptunk. Amire a kártyát nem olvasta be, ezért az irodán újabb kör, kávé megvan, pontok talán. Még a pénztári gondok közbe anyukám röhögve mondta, hogy tényleg én vagyok a gond, mert a legtöbbször valamibe belefutunk, de a múltkor minden rendben ment, igaz én nem voltam ott. Hazafelé egy nyitott tetejű Audis kopasz bunkó módon dudált és előzés közben beüvöltött, mert nem lőttünk ki a piros lámpánál azonnal, bár a következő lámpánál kiderült, hogy a piros lámpa persze neki nem számít. Azt hiszem muszáj aludnom sokat, mert kialvatlanul kiterjesztem a fekete macska erőteret a környezetemre. Elvégre középutas állatként a bárány és az oroszlán között nagy eséllyel a macska tartózkodik.

Még nem folyt. köv.

Annyira fáradt vagyok, hogy ma csak az agyam tudta, hogy ki kellett volna borulnom, de elfelejtettem, csak a reakcióidő nőtt meg.
Egyszerűen vannak emberek, akiknek tehetségük van egy mondattal véletlenül kibelezni az embert, és ez még akkor is így van, ha egyébként kedvelem, és a saját tévedése volt. Hiszen az ember rögtön asszociál még félkómás állapotban is. Tehát velem van a baj. ;-)
Ma az apukám azzal jött haza, hogy együtt utazott buszon a főszerkesztőmmel, lerobbantak, visszaindultak a buszmegállóhoz, majd sofőr kiáltott, hogy mégis jó. A főszerkesztőm nem túl beszédes, csak annyit jegyzett meg, hogy pedig nem is vagyok ott (mármint én)! Vonzom a katasztrófákat.
Most ennyi.

Teszteredmények

De előtte iwiw: törölt regisztráció ismerősök között. Csak a meghívót küldő neve volt. Ebből rájöttem, hogy az illető másfél hónapja halt meg. Hmmm.
Szóval 1. teszt. Nyíltan kimutatja érzelmeit? Nagy fáradságába kerül, hogy érzelmi életét ellenőrzése alá vonja, mindig derűs kép, de túl sokat követel önmagától. Ne fájjon a feje a saját hangulatváltozásai miatt, a roham biztosan elmúlik valamikor.
2. teszt. Rejtett gyengéink. Az enyémek: gyanakvás, különcség, hatásvadászat, tetszelgés, félénkség, pedantéria, passzív rezisztencia. (Megjegyzem van olyan a csoportban, akinek egyik se lett pozitív.)
3. teszt. Érzelmileg könnyen kezelhető? Többször tartják szeszélyesnek , mint hinné. Ha vidám, az egész világ felderül, de jaj, ha szomorú. Javaslatunk: szálljon magába!
4. teszt. Oroszlánok és bárányok. Fokozott agresszivitás, ambíció, feminitás - intuíció, középutas állat.
5. teszt. Frusztráció. Érzékeny, önérzetes, sértődékeny ember, aki kudarc esetén, akadály előtt dühödten toporzékol, gyermeteg módon durcássá válik. Közömbösebb, hűvös, reakcióit visszafogó ember. Produktív, megoldásokat kereső, hatékony.
6. teszt. Tud-e használni homályos információkat? Ha többen gondolkodnának Önhöz hasonlóan, toleránsabb lenne a világ.
7. teszt. A személyiség mozgatóerői. Magának való, zárkózott, hidegebben hagynak a barátok, a társas együttlét, önzés. Ellenállás erőszakos letörése, indulat, düh, közvetlen akaratérvényesítés. Vezérszerepre vágyó, törekvő ember, mások felett akar állni. Kissé exhibicionista. Hidegebb, közönbösebb, mások iránt kevesebb odaadást érző. Védekezés és támadás keveréke önigazoláshoz. Versengési, érvényesülési vágy, törekvés mások legyőzésére, akár kíméletlen vagy erkölcsileg vitatható eszközökkel is. Független akarat mindenáron való, akár erőszakos érvényesítése a társadalommal, szokásokkal, hagyományokkal szemben. A biztonság, gondoskodás igénye háttérbe szorul az önállóság, a teljesítmény, a saját szeményiség érvényre juttatásának igénye mögött. Magányra hajló, zárkózottabb, az emberek és az emberi kapcsolatok helyett inkább a tényekkel, tárgyakkal, elvont gondolatokkal törődő személyiséget jeleznek.

Ez a papírforma. Tényleg? Folyt. köv.

Önismeret

Nyilván azért vagyok ellenséges a mentálhigiénés tréninggel szemben, mert rákényszerítenek, hogy szembenézzek önmagammal, és hogy mennyit ártok magamnak, és a környezetem mennyit árt nekem, de ezek a felismerések még többet ártanak nekem szerintem. Majd írok eq-teszt eredményeket. Már hivatalosan is agresszív és dominanciára törekvő vagyok. Most akkor meg kell változni, vagy el kell fogadni magam? Vagy csak nem kéne éjszakázni. (De kell :-)
Ja és hivatalosan is önreflexiós naplót kell írni, szóval a blogírás nem is akkora hülyeség.

-

Nincsen is kedvem se írni de mit.
Pedig akartam sokat főzésről húsvétról alkalmassági vizsgáról de nettelen voltam most meg ihlettelen.
És bocs a madárszabadítóktól de nekem ez túl lassú és túl okos akar lenni és fű meg ég meg felirat de minek. Mindenki mindig ugyanazt mondja és én már hallottam ezeket és ez csak fél óra volt meg az öcsém aki már kötelező iskolában végigaludta. Ezért dupla sebesség ami ötszörös.
Fura dolog ez: sokszor tudom, hogy miért rajonganak valamiért emberek, bár engem akkor is kiráz tőle a hideg. Mintha valami nem stimmelne egy felsőbb, láthatatlan dimenzióban. Na ez most túl elvont lett. Szóval a kukac az alma magjában, amire esetleg csak egy csumánál lévő pici lyuk utal.

Állítsatok meg!

Állást nekem, vagy valami, mert a végén valami elfuserált házikonyhasárkánytündérboszorkány leszek! Nem elég, hogy egy vicces kijelentésemből - miszerint ha már anyukám is itthon van, igazán megtaníthatna főzni - az lett, hogy most főzök (szerintem úgy gondolta, hogy most vagy soha), tegnap a laza Milka után egy könnyed szomszédba átmenős mosogatós-takarítós óra lett, és megittam a hűtőből a maradék sört, így azt az üveget is el lehetett mosni. Ez beteges, mert mosogatok és terigetek itthon is. Hol van a karrierista, aki halálra akarta keresni magát, a család szótól meg felfordult a gyomra?

Keresztút

A vártnál jobban viseltem, bár elég dühösen indultam neki, legszívesebben el se mentem volna, de hát azt azért mégsem lehet. Aztán egész jól sikerült az állomásunk is szerintem.
Mindig rádöbbenek,hogy Mária milyen kemény nő volt, most megint rádöbbentett. Asszem Gabssy mondta az állomásukon, hogy a családtag elvesztésekor a saját szenvedésünkkel foglalkozunk, vagy valami ilyesmi. Nem omolhatott össze, mert ezzel Jézusnak okozott volna még több fájdalmat. Ott volt ez a nő, aki végignézi, hogy a szívének legkedvesebb végigszenvedi az utat, biztosan oda akart rohanni az összes pillanatban, hogy kitépje a keresztet a kezéből, hogy meggyógyítsa puszival a sebeket, megnyugtassa, mint egy kisgyereknél, hogy semmi baj, majd elmúlik, vitte volna a keresztet is, de nem bírta volna fizikailag. Ahogy Sillyénél van: Egy darabig egymás szemébe néztek... Ha Mária szemébe nézett volna, biztos nagyobb hálát látott volna, mert Jézus akkor már nem biztos, hogy teljesen érzékelte a terhe ideiglenes enyhülését. Kik álltak Mária mellett, akik visszatartották, hogy áttörjön a katonákon?
Úgy tűnik nem tudok a tömeggel sodródni. Mindig a szélén mentem, két állomás között is előre-hátra mentem, ide-oda csapódtam, nem igazán tudtam sokáig megmaradni senki mellett, kellett az az egy-két méter levegő körülöttem. És jó volt megtartani a ferenceseknél a keresztet és felnézni rá. Nem éreztem soknak, hogy négyen tartottunk, mintha a kereszt négy oldalát támasztottuk volna, a többiek hátulról támasztották. A kereszt ingott egy kicsit körbe, váltakozva helyeződött mindenkire egy kicsit több súly, mint a másik háromra, de ez a lényeg, hogy váltakozva, aztán a következő jött, vagyis könnyebb lett. Asszem az emberi kapcsolatok ezért is lettek kitalálva.
Az utolsó állomás idén is kimaradt, mint tavaly, ment a busz, de a feltámadásra még úgyis várni kell egy kicsit.

Most nem értem a DVD-felvevőt

Egyrészt hosszú a neve. Na mindegy. Szóval békésen vissza akartam nézni a tegnap felvett orvossorozatot, erre a fájlnévnél a megszokott dátum, időtartam helyett, vagy amit éjfélen átívelő rögzítés esetén szokott írni: R-Sz....884 helyett ez állt: Szerelmi.........868. A közelében nem volt ilyen műsor, szóval valószínűleg a DVD-felvevő szerelmes lett Dr. House-ba, vagy a szomszédos öreg videóba, amivel nemrég összedugtam, úgy látszik az erősítőjét már unja.
Ó és tegnap a keddi rapid mise után a sör iránti vágyam is kielégítődött, csak kívánni kellett.
Holnap keresztút, előre rettegek, tavaly is végigvánszorogtam, most meg későbbi az állomásunk, tovább ki kellene bírni ép ésszel, inkább ágyban maradnék, mert nem fog menni. Túlságosan nem ér, hogy ami jó, az nagyon durván össze tud törni, és össze fog. Meg én is. Most minden a szakadék szélén táncol, mintha piszkálna, hogy látod, ilyen is lehetne az életed, de nem kapod meg.
Már megint túl depresszív voltam, a hangulatingadozásom felerősödött. Türelmem pedig fogytán. Szóval dalrészlet:
Mindig azt mondják, hogy legyek jó,
De mért mindig csak én, csak én legyek a jó?

Most nem értem Istent

Ez nem kifakadás, hanem értetlenség. Persze nem szabad mindenhol jeleket látni, mert általában nincsenek, de Munkaügyi Központ nem kapcsolt, az e-mailem széttörve ment át nekik, az Internet lefagy, ha konkrét állásajánlatra kattintok a részletekért... Közben meg erre kell koncentrálnom, de ettől meg már nem küzdök szinte semmi másért, amit szeretnék. Már pár hónapja sodródom az eseményekkel, és kevésbé irányítok, ettől dalmódosítással: van az úgy, hogy lenni is jó, mondjuk csak lenni jó. Ja és prédikáció nyomán: Ki vagy te? - aha, de ki vagyok én?
Odaértem énekkarba - köszönhetően a gyorsított misének. Azért durva, hogy ilyet lehet kérni, akár paptól, akár zenésztársaktól. Bár nyilván eléggé megfélemlítem a fiúkat, Laci, amikor próbára élve külön szólt, hogy látom ugye, hogy pontos, Lóri, hogy szóljak, ha túl hangos, és nem figyel másokra, Peti, hogy igazam van a próba szükségességéről - remélem nem azért nem jött tegnap. :-) Korábban Istit is sértegettem, meg gyakorlatilag mindenkit. Pedig ki vagyok én, hogy én mondjam meg, mit tegyenek? Ja és tegnap dolgoztatnom kellett volna két kispapot, de viszonylag kedves hangulatban találtak, így megúszták egy óra ücsörgéssel.
Na most megyek ablakot pucolni a nagymamámhoz, aki most nincs otthon, ezért munka közben nem fog instruálni, hogy rosszul csinálom. Majd ha rájön.