Lányregény

De előbb egy két nappal ezelőtti álom tömören:
WC-keresés (ez ugye általában a valós tünetek vetülete), mire találsz, valami mindig közbejön. Itt ki kellett tölteni egy többoldalas személyi kartont, majd ezután minden alkalommal egy kisebb WC-használati engedélyt. És ketten álltak előttem a sorban. Még jó hogy felébredtem.

Szóval újra Anne-t olvasok. Ez a második regényből van picit szerkesztve:

"A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben. Egy odvas fogra hasonlít. Időnként fáj, és néha álmatlan éjszakákat okoz, de két rossz időszak között az ember élvezi az életet, az álmokat, a visszhangot és a mogyorós süteményt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne...
Az élet nem hagyja, hogy elmerüljünk a nyomorúságban. Folyton azon töri magát, hogy jól érezzük magunkat... és ez sikerül is neki, még akkor is, ha mi elszántan igyekszünk boldogtalanok és romantikusak lenni."

Szóval hajrá élet!